fbpx

A jelenlegi nyugdíj-rendszer problémái

A jelenlegi nyugdíjrendszer alapvető problémáját a lakosság korcsoportonkénti (demográfiai) összetétele adja. Ezt grafikusan legjobban a korfa tudja ábrázolni.

Mi az a korfa?

A lakosság nemenkénti korelosztását ábrázoló grafikont szokás korfának nevezni.

A nemzetközi szóhasználat ”population pyramid”-nak hívja. Mindkét elnevezését jellegzetes alakjáról kapta, tudniillik a kormegoszlási grafikon -elsősorban a természeti népeknél- piramisra vagy fenyőfára emlékeztethet.

A korfa egy adott népesség nem és kor szerinti megoszlását oly módon mutatja be, hogy az egyes korévekhez tartozóan jobboldalon a nők, baloldalon a férfiak számát ábrázolja egymásra helyezett szalagdiagramok formájában.

Háromféle korfa típust különböztetünk meg, ahol a korfa formája az adott népesség korstruktúráját is jelzi.

Fenyőfa alakú korfa

A növekvő népesség korfája – itt széles az alap, ami fölfelé gyorsan keskenyedik, hisz sok a fiatal és magas a halandóság (alacsony a „Születéskor várható átlagos élettartam” ). A korfa tradicionálisan ilyen, ez jellemző ma a természeti népekre, a fejlődő országokra.

Harang alakú korfa

A stagnáló népesség korfája – itt a fiatalok és a középkorúak aránya közel egyformán magas, a korfa csak az idős népességnél keskenyedik el és veszi fel jellegzetes, haranghoz, méhkashoz hasonló formáját.

Hagyma alakú korfa

A fogyó népesség korfája – ez keskeny alapú, felfelé kissé szélesedő forma, amit a fiatalok arányának csökkenése, az idősek arányának növekedése okoz (magas „Születéskor várható átlagos élettartam”). Ilyen korfával rendelkezik sok fejlett ország, többek között Magyarország is.

A magyarországi korfa 2023

Adatok forrása: ksh.hu

Következtetések és következmények

Nagy nyugdíjba vonulási hullám

A korfa képen látható, hogy most volt egy nagy nyugdíjba vonulási hullám, mert a Ratkó-korszak gyerekei most 65-70 évesek. Hamarosan elkezdődik egy újabb nagy nyugdíjba vonulási hullám, a GYES-korszak gyerekei.

A népesség
csökken

A korfa alján viszont a népesség folyamatosan csökken, ami azért probléma, mert az ő járulék befizetéseikből kéne a nyugdíjas korosztály nyugdíjait kifizetni.

 

Felosztó-kirovó
rendszer

Magyarországon jelenleg úgynevezett felosztó-kirovó nyugdíjrendszer működik, melynek lényege, hogy mindig az aktuális járulék-bevételekből kell fizetni a nyugdíjakat.

Generációk közötti egyensúly

Ez a modell mindaddig teljesen működőképes, amíg az aktív korosztály utánpótlása biztosított, azaz kellően sok gyermek születik. De amint felborul a generációk közötti egyensúly, attól kezdve a csökkenő befizetésekből kell egy növekvő kiadást fedezni.

Az egyensúly felborult

Márpedig jól látható, hogy ez az egyensúly erősen felborult! Kevés gyerek születik és a munkaképes lakosság egy jelentős része külföldön dolgozik és ott fizet járulékot. A fentiek miatt a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer működése veszélybe kerülhet.

Figyelmeztetés:

A jelen oldal tartalma nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak! 

A leírtak célja kizárólag általános információk megismertetése az érdeklődőkkel!